Felolvasóest a Magyar Kultúra napján

Részletek

Kategória: Bulvár - kicsit másképp

Megjelent: 2012. január 17. kedd, 20:50

Írta: Gwendin

„I grew up on the edge of a suburb, near Gypsies, and I always thought they were an aristocratic people.”

(„Egy külváros szélén nőttem fel, közel a cigányokhoz, és én mindig hittem, arisztokrata emberek.”)

Emir Kusturica

 

 

 

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvény tartanak. 1993 óta az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat is ezen a napon adják át

(Apáczai Csere János-díj, Brunszvik Teréz-díj, Éltes Mátyás-díj, Karácsony Sándor díj,)

Ezen a napon nagyobb figyelmet szentelhetünk az évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, a múltúnkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket mutathatjuk be.

(Ajánlom a videót, mit gondol az utca embere a kultúráról.)

 

 

A Pinceszínház a Magyar Kultúra Napja alkalmából, felolvasóestet állított össze Korniss Péter és Závada Pál Egy sor cigány című könyvében olvasható portrékból.

Az előadásban közreműködik: Bozó Andrea és Kaszás Gergő színművészek és Farkas Róbert hegedűművész (Budapest Bár)

Az esten jelen lesz Závada Pál.

Összeállította: Lőkös Ildikó

Helyszín: Pinceszínház, 1093 Budapest, Török Pál u. 3. (a Kálvin térnél)

Időpont: 2012. január 22. vasárnap 18. 00 óra

A belépés ingyenes azonban regisztrációs jegyet kell igényelni a Pinceszínház pénztárában nyitva tartási időben (hétfő, péntek 14. 0019. 00, kedd, csütörtök 11. 0019. 00, szerda 14. 0021. 00). Telefonszám: 218-0116

Az esten lehetőség nyílik a kötet megvásárlására és dedikálására.

Az Egy sor cigány szerzői honfitársainkról mesélnek. Azokról, akikkel ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazokat az utcákat járjuk, ugyanúgy küszködünk a hétköznapjainkkal és örülünk az ünnepeinknek. Azokról, akik büszkék a gyökereikre, a származásukra, és személyes életútjukra. Akik sikeresek. Akik sokat tesznek azért, hogy segítsék az elesetteket. Honfitársainkról, mai magyarokról, sötét szemű cigányokról…

A kötetben szereplő személyek:

Balogh Katesz táncos, Baranyi Béla kőműves kisvállalkozó, Baranyi Mária rádiós, dokumentumfilmes, tanár, Bársony Kata filmkészítő, szociológus, Danis Lídia színművész, Dinók Henriett jogkutató, Farkas Róbert hegedűművész, Farkas Tibor agrármérnök, Jónás Tamás író, költő, Karczagi Mária szociális munkás, Mohácsi Erzsébet jogvédő, pedagógus, Nagy János polgármester, Oláh Kálmán jazz-zongoraművész, zeneszerző, Orsós János tanár, iskolaszervező, Orsós Zsuzsanna biológus, Rézműves Melinda néprajzkutató, Rostás Ottó rendőr zászlós, Sohonyai Péter zenekarszállító, Szajkó Gyula hivatásos főhadnagy, Szalai Antal hegedűművész, prímás, Szalóki Ági énekes, dr. Szirtes Zoltán orvos, Tóth Józsefreformátus lelkész, Varga Erika ruhatervező, ötvös.

 

 

Závada Pál (Tótkomlós, 1954. december 14.-)

József Attila díjas (1998) és Kossuth- díjas (2005) magyar író, szerkesztő, szociológus.

 

Középiskolai tanulmányait a Szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban  végezte 1969-1973 között. A Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen  szerzett diplomát 1978-ban. Ezután elvégezte még az Eötvös Loránd Tudományegyetem  szociológia szakát 1982-ben.

A Pécsi Tudományegyetem  gyakornoka, majd tanársegéde volt 1978-1982 között. 1982-1993 között a  Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének szociológusa volt. 1990-1994 között a Hiány szerkesztője volt. A Holmi című folyóirat szerkesztője 1990 óta. 2009-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

 

Az 1980-as években kezdtek felfigyelni rá. Első, feltűnést keltő munkája 1986-ban a Kulákprés című szociográfia volt. Első ismertté vált regénye 1996-ban a Mielőtt elsötétül. Az első nagy sikere 1998-ban a Jadviga párnája című regény (tulajdonképpen klasszikus háromszög történet, de lebilincselő lélekrajzokkal, élő szereplőkkel, nagy nyelvi erővel és drámai fordulatokkal, a békési emberek eleven világával). 1999-ben színvonalas film készült belőle.

 

 

 

 

 

 

Korniss Péter (Kolozsvár, Románia, 1937. augusztus 4.) Kossuth-díjas és Pulitzer emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter

Korniss Pál és Czillér Veronika gyermekeként született Kolozsvárott, gyermekkorát ott töltötte. A család 1949-ben költözött Budapestre, már a magyar fővárosban járt középiskolába, 1955-ben érettségizett. Ezt követően felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem  Állam- és Jogtudományi Karára. Itt az  1956-os forradalom alatt az egyetem forradalmi bizottságának tagja volt, emiatt kizárták az egyetemről. Kizárása után segédmunkásként dolgozott különböző munkahelyeken. 1958-tól a Budapesti Fényképész Szövetkezetben tevékenykedett, eleinte, mint a szövetkezet  segédmunkása, majd 1959-től fényképészként, amikor fényképész szakvizsgát is tett.1961-től a Nők Lapja  szerkesztőségében dolgozott – kezdetben gyakornokként, később fotóriporterként, majd 1986-tól, mint a lap művészeti szerkesztője – 1991-ig. Ezután a Színház című szaklap képszerkesztője képszerkesztőjeként folytatta pályafutását. 1999-től szabadfoglalkozású fényképészként dolgozik.

 

 

Korniss számos szakmai szervezetben is tevékenykedik: 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetsége  tagja, 1977 és 1980 között az egyik legjelentősebb sajtófotó-kiállítás, a World Press Photo zsűrijének volt tagja, majd 1983-tól ennek nemzetközi tanácsadó testülete hívta meg tagjai sorába. 1982-ben az amerikai Eugene W. Smith Alapítvány tanácsadó testületének tagjává választották. Első magyarországi kiállítása 1974-ben nyílt a budapesti Műcsarnokban.

Tizenhat országban volt egyéni kiállítása (pl. Helsinki, Párizs, Prága, Koppenhága, Amszterdam, München, Quito, New York). Képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és Forbes magazinokban is megjelentek. Fotóriporteri tevékenységén túl több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort készített (Fotózz velünk! 1965; Telefénykép, 1977; Fotográfia, 1982). 1999-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.