Jogi fórum

Gyorshajtás és a következmények ? a jogász válaszol



kmhLakott területen belül készített rólam fotót a rendőrség, 73 km/h-val mentem. Persze nem vettem észre a trafipaxot, így azt sem, hogy ?bemértek?. Néhány héttel később a Vas Megyei Rendőrkapitányságtól kaptam egy levelet, melyben közölték, hogy 30 ezer forint közigazgatási bírságra büntetnek. Közöltek egy web oldalt is, ahol megnézhetem a rólam készült fotót. A kérdésem, hogy milyen folyamat lesz most, mikor kell fizetnem, és ha nem fizetek mi fog történni, valamint ha mégsem én vezettem az autót, akkor ki fog fizetni?

 


 

A jogász válaszol

 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) alapján ? az úgynevezett objektív felelősség elve alapján ? a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekednek, vagy a vasúti átjárón szabálytalanul haladnak át, a közlekedési lámpák jelzéseit nem tartják be, a járművel tiltott helyen állnak meg, vagy várakoznak, az autópálya leállósávját szabálytalanul igénybe veszik, a behajtási tilalmat megszegik, vagy pedig nem tartják be a természet védelmére vonatkozó szabályokat.

A fentiek közül bármelyik szabály megsértése esetén az üzembentartóval vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30.000 forinttól 300.000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Hogy pontosan mennyi ez az összeg, azt egy kormányrendelet szabályozza. (A linkre kattintva megnézheti a táblázatban.)

E táblázat szerint az eyko.hu ügyfelének valóban 30.000 Ft-os bírságot volt kénytelen kiszabni a hatóság. S hogy miért pont a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság? A kormányrendelet alapján a bírságolással kapcsolatos első fokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel a Vas Megyei Rendőrfőkapitány, míg a másodfokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel a budapesti rendőrfőkapitány rendelkezik hatáskörrel. Tehát senki ne lepődjön meg: amennyiben közigazgatási bírsággal sújtotta a rendőrség, első fokon mindenképpen a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság fog eljárni, ők azonban csak a már megindult eljárások feldolgozását végzik.

 

Ami eddig a konkrét ügyben az eljárás során már megtörtént:

- sajnos megtörtént a szabályszegés, a gyorshajtás

- a szabályszegések helyszíni rögzítését az (elkövetés helye szerint) illetékes rendőrfőkapitányságok és rendőrkapitányságok közterületi szolgálatot ellátó állománya végezte el, aztán átadta az ügyet a Közigazgatási Hatósági Szolgálatnak ? ez van Vas megyében, ők dolgozzák fel az adatokat.

- a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság meghozta a határozatot a kormányrendeletben foglalt táblázat szerint

- értesítették erről az üzembentartót (s nem az elkövetőt, mivel nem tudhatják, hogy az adott időben ki vezette a gépjárművet!)

- az üzembentartónak lehetősége van ? erről tájékoztatják is ? bármikor betekinteni az iratokba, sőt arról másolatot is készíttethet (100 Ft/oldal), ezen felül a 2010. március 1. után indult eljárásokban van lehetőség arra is, hogy akinek van internet hozzáférése, akár otthonról is megtekinthesse a szabályszegés elkövetése miatt a járművéről készített felvételt. A weboldal helyéről, belépési jelszóról szintén levélben értesíti a Vas megyei rendőrség az üzembentartót.

 

Ami most következik, illetve amilyen lehetőségei vannak az ügyfélnek:

 

Ha a rendelkezésre álló 10 munkanapos határidőn belül nem fellebbez, jogerőre emelkedik a bírság, amit ki kell fizetni.

Kérheti az úgynevezett mentesülést, vagyis, hogy ne ő fizessen, ha bizonyítani tudja, hogy a szabályszegés idején a gépjárművet nem ő használta. Ennek esetei a következők:

  • a gépjármű - a szabályszegés időpontját megelőzően - jogellenesen került ki a birtokából (például ellopták), és igazolja, hogy abban az ügyben kezdeményezte a hatósági eljárást, azaz megtette a feljelentést, még a gyorshajtásról szóló határozat átvétele előtt.

  • ha a gépjárművet a szabályszegés előtt más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, vagy menetlevéllel, vagy fuvarlevéllel igazolja. Az ilyen nyilatkozat formai feltételeit a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza.

  • ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi. (Például a megkülönböztető jelzést használó mentő, rendőrségi autó.)

Fellebbezéssel élhet a bírságot kiszabó első fokú határozat ellen. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 10 munkanapon (a 2011. január 1-jét követően megindult eljárásokban 15 napon) belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési eljárás lefolytatásáért illetéket kell fizetni, melynek összege - a bírság összegének függvényében - 5.000 forinttól 12.000 forintig terjed. Esetünkben ? miután 100. 000 Ft alatt van a bírság összege, így 5000 Ft.

Ha szeretné, hogy szociális, vagy más indok miatt kevesebbet fizessen: sajnos erre nincs lehetőség. A közigazgatási bírság méltányossági alapon történő mérséklésére, elengedésére a hatóságnak a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetősége a szociális körülményre illetve a cselekmény elkövetésének menthető erkölcsi voltára figyelemmel sem.

Ha egyösszegben nem tudja kifizetni a bírságot, a határozat jogerőre emelkedését követően kérheti a bírság részletekben történő megfizetését (2200 Ft illeték megfizetése után). A hatóság vagy engedélyezi ezt, vagy elutasítja. Amennyiben elutasítja, dönteni fog a végrehajtás elrendeléséről is.

Ha a meghatározott időn belül (ez 30 nap) nem fizeti ki a bírságot, úgy adók módjára fogja behajtani a (lakó)helyileg illetékes adóhatóság. A végrehajtás során az adóhatóság jogosult a bírságot levonatni a munkabérből, fizetési számláról, de ingó és ingatlan vagyontárgyakra lefoglalásával is intézkedhet a behajtásról.

Fontos tudni, hogy amennyiben a használatba vevő személy a kiszabott bírságot nem fizeti meg, továbbá azt tőle nem lehet behajtani, abban az esetben az üzembentartóval szemben is megindítható a végrehajtási eljárás. A közigazgatási bírság befizetési határidejének elmulasztását követően az eljáró hatóság kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál a szabályszegés elkövetéséhez használt jármű forgalomból történő kivonását. Tehát amennyiben a gépjármű üzemben tartója arra tekintettel mentesülne a bírság megfizetése alól, hogy nem ö vezette a járművet, de a szabályszegés elkövetőjétől a bírság összegét nem sikerül behajtani, az ?visszaszáll? a gépjármű tulajdonosára/üzemben tartójára. A bírság meg nem fizetése esetén pedig ? végső eszközként ? a gépjárművet kivonhatják a forgalomból.

 

Nem kell fizetni, ha elévült az ügy. A vonatkozó kormányrendelet alapján a hatóságnak a közigazgatási bírságot a szabályszegés elkövetését követő 60 (a 2011. január 1-jét követően megindult eljárások esetében 90) napon belül kell kiszabnia (és a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben az első fokú eljárást a szabályszegést követő 6 hónapon belül be kell fejeznie). E határidőn túl a követelést a hatóság nem tudja érvényesíteni. Viszont tudni kell, hogy a végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény (például egy megkeresés a hatóságok részéről) megszakítja, ilyenkor elölről kezdődik az elévülési idő számolása. Ha tíz év eltelt és nem sikerül behajtani a bírságot addig sem: a határozat nem hajtható végre.

 

?Csak? szabálysértés?

Ha megnézzük a táblázatot, látható, hogy közigazgatási bírságot ? a levélírónk által említett példából kiindulva - gyorshajtás miatt akkor szabnak ki, ha a sebességtúllépés jelentős mértékű, vagyis lakott területen belül, 50 km/h megengedett sebesség esetén legalább 65 km/h. Vegyük ehhez hozzá, hogy a traffipax készülékek hibahatára kb. 3%-os, ezért 67-68 km/h sebesség szükséges ahhoz, hogy közigazgatási bírsággal sújtsanak. Felmerülhet a kérdés, hogy kisebb mértékű sebességtúllépés esetén elkerülhetjük-e a bírságolást? A válasz egyértelműen nemleges, ilyen esetekben azonban nem közigazgatási bírsággal sújtja a szabálytalankodókat a rendőrség, hanem szabálysértési eljárást kezdeményeznek velük szemben. A két eljárás között számos különbség van, legközelebb sort kerítünk az eyko.hu-n a különbségek tisztázására is.

 

 

Dr. Czapák Sándor

 

Kiegészítő információk